A vesék perfúziójának monitorozása és a veseperfúzió optimalizálási lehetőségei az intenzív osztályon
Szerző: Kopitkó Csaba, M.D.
Ph.D. , Medve László, M.D., Ph.D. , Prof. Fülöp Tibor, M.D., Ph.D., Prof. Gondos Tibor, M.D., C.Sc.
Az akut vesekárosodást (AKI) klasszikusan prerenális, renális, posztrenális oki elrendezése mentén, illetve sürgősségi szemlélet alapján volumen-reszponzív és volumen-nonreszponzív vagy volumenrezisztens formára szokás felosztani. Nem, vagy csak ritkán találkozunk a patofizilógiai alapú felosztással, holott ez alapvetően hatással van az AKI jellegére és a
lehetséges oki kezelésre. Jelen munkánkban összefoglaljuk a vese keringését meghatározó anatómiai struktúrákat, a releváns élettani és kórélettani folyamatokkal összefüggő aktuális ismereteinket. Áttekintjük a nettó veseperfúziót meghatározó artériás és vénás nyomásokat, valamint az emelkedett hasűri nyomás és a gépi lélegeztetés hatásait. A közelmúltban
általunk került leírásra az ún. effektív renális perfúziós nyomás (eRPP) formulája:
MAP – (IAP + CVP + MAiP), amely lehetővé teszi az intenzív osztályos betegek
folyamatos és dinamikus monitorozását gépi lélegeztetés és a hasűri nyomás
monitorozása mellett. Kitérünk a monitorozás egyéb módozataira és a terápiás
vonatkozásokra is.
Nincs jogosuultsága a file letöltéséhez, kérjük jelentkezzen be.
